Mezőgazdasági vízszolgáltatás
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján a mezőgazdasági vízszolgáltatás a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését, a halastavak és egyéb mezőgazdasági vízhasználat vízellátását szolgáló, továbbá a mezőgazdasági vízszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó, egyéb célú vízigények kielégítésére irányuló tevékenységet jelenti.
Jelenleg a Magyarországon található 12 vízügyi igazgatóságból 11 területén zajlik rendszeresen mezőgazdasági vízszolgáltatás. Amelyek 78 mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerre és további 176 vízszolgáltatási egységre vannak felosztva.
A mezőgazdasági vízszolgáltató egységek elhelyezkedése
A vízszolgáltatási egység egy közös vízellátó vagy vízelosztó helyhez kapcsolódó vízpótló és -elosztó csatornahálózatot, valamint kapcsolódó műveit jelenti, amelyek az üzemeltetés tekintetében egységes rendszert alkotnak. A mezőgazdasági vízszolgáltató - vagy a hétköznapokban alkalmazott nevén öntöző - rendszer pedig egy vagy több vízszolgáltatási egységet magába foglaló, közös felszíni vízforráshoz kapcsolódó mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító vízilétesítmények összessége.
A mezőgazdasági célú vízhasználatok díjképzési rendje
A mezőgazdasági célú vízhasználatok két fő részre oszthatóak. Egyrészt a szántóföldi növénytermesztés és rizstermesztési, másrészt a tógazdálkodáshoz kapcsolódó (halastavi) vízhasználatok. A különböző vízhasználatok elszámolására más-más díjszámítási módszer vonatkozik, amelyeket a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) határoz meg. A szántóföldi növénytermesztés és rizstermesztési vízhasználatokhoz a Rendelet alapján kétféle díj fajtát különböztetünk meg, egyrészt alapdíjat, mely a rendelkezésre állást biztosító állandó költségeket jelenti valamint a változó díjat, mely a felhasznált vízmennyiséggel arányos költségeket jelentő díj. Az alapdíj a Rendelet előírásai szerint meghatározott alapdíjtétel és a megrendelt vízmennyiség alapján kerül meghatározásra az egyes vízszolgáltatási egységekre, a változó díj pedig szintén a Rendelet előírásai szerint meghatározott változódíjtétel és a vízhasználó által felhasznált vízmennyiség alapján kerül meghatározásra szintén az egyes vízszolgáltatási egységekre. Jelenleg az alapdíj 50%-át a központi költségvetés biztosítja (a Rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén), a fennmaradó 50%-ot és a változó díjat viszont teljes egészében a mezőgazdasági vízhasználó fizeti meg. Fentiektől eltérően a mezőgazdasági vízhasználó halastavi célra nem a felhasznált vízmennyiség, hanem a vízjogi üzemeltetési engedélyében szereplő halastó területe alapján 1500 Ft/hektár díjat fizet.
Az engedélyezett és ténylegesen öntözött területek alakulása az 1990-2021 közötti időszakban
A vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági vízhasználók a Rendelet alapján, év elején megküldik vízigény bejelentőiket a vízügyi igazgatóságok felé, amelyeket az igazgatóságok összesítenek és a vízjogi engedélyekben lekötött, valamint a tárgyévben megrendelt vízmennyiségek adatai alapján vízszolgáltatási egységenként meghatározzák az alap- és változó díjtételeket, valamint elkészítik költségkalkulációikat. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Rendelet alapján jóváhagyja és tárgyév február 28-ig értesíti a vízügyi igazgatóságokat a jóváhagyott költségkalkulációról és a díjtételekről. A Rendelet megfogalmazása alapján mezőgazdasági vízszolgáltatónak nevezzük a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetését, fenntartását alapfeladatként végző költségvetési szervet, vagy az e költségvetési szervvel kötött üzemeltetési szerződés alapján vízszolgáltató egyéb jogi személyt. A mezőgazdasági vízszolgáltatók szolgáltatási szerződésben rögzítik a mezőgazdasági vízhasználóval a mezőgazdasági vízszolgáltatás részleteit.
A vízhasznosítási idény - az üzemeltető és a vízhasználó eltérő megállapodásának hiányában - öntözés esetén március 1. napjától október 31. napjáig, tógazdálkodásnál március 1. napjától november 30. napjáig tart.
Tartósan vízhiányos időszak, rendkívüli öntözési célú vízhasználat
A belügyminiszter közleményben hirdeti ki a tartósan vízhiányos időszak kezdetét és végét. A döntést a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai, illetve a hidrometeorológiai előrejelzések alapozzák meg. A tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználók vízkészletjárulék (VKJ) fizetési mentességet kapnak öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználatuk után. Lehetőségük van továbbá rendkívüli öntözési célú vízhasználat igénybevételére. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet alapján rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a tartósan vízhiányos időszakban, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m3/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.
Öntözésfejlesztés
A mezőgazdasági öntözésfejlesztéshez szükséges állami vízkínálat bővítése érdekében az agrár- és vízügyi szervezetek 104 területet jelöltek ki a 2020-2030 időszakban megvalósuló öntözésfejlesztésre. A projektek célja zömében meglévő csatornák alkalmassá tétele az öntözési vízigények kielégítésére, amely magában foglalja a meder, műtárgy és szivattyútelep rekonstrukciót, de ezen kívül kiterjed új műtárgyak építésére és csatornaszakaszok kialakítására is.
Az 1426/2018 (IX. 10.) Korm. határozat által meghatározott keretösszeg terhére prioritási sorrend alapján 2019-2020-2021 évben ütemezetten 31 főművi öntözésfejlesztési projekt előkészítése és tervezése, valamint 15 főművi projekt kivitelezése történt meg az OVF szakmai irányítása mellett. Az általános karbantartási és fenntartási munkákon kívül, az 1800/2018. (XII. 21.) Korm. határozatban meghatározott forrásból 2019. évtől 2 177 km öntöző és kettősüzemű csatornaszakasz kotrása 314 db műtárgy és 33 db szivattyútelep rekonstrukciós munkái fejeződtek be.