Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK Irányelve az árvízkockázatok értékelésének és kezelésének témakörét az országok számára egységesen és kötelező jelleggel szabályozza. A végrehajtás nemzeti feladatait Magyarországon a 178/2010 Korm. sz. rendelet (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000178.kor) tartalmazza. A szabályozás előírja, hogy a tagállamoknak előzetes kockázatbecslést, árvízi veszély- és kockázati térképeket, továbbá az árvízkockázat kezelési tervet kell készíteniük, melyben a kockázatok csökkentésére hozandó intézkedéseket kell kidolgozni.
Az Árvízi Irányelvvel az EU kockázati alapokra helyezte az árvízvédelmi fejlesztések helyszínének kiválasztását, mértékének szükségességét és a védelmi eszközrendszer használatát.
Magyarországon ez a munka az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálása mellett 2010. óta zajlik a KEOP és KEHOP pályázati konstrukciók keretében.
Magyarország ezen Európai Unió szabályozás előtt is nagy figyelmet fordított az árvízi kockázatok felmérésére és a veszélyeztetettség, illetve a kockázatok csökkentésére, hiszen az ország árvízvédelmi szempontból Európának a legveszélyeztetettebb területei közé tartozik.
Az Irányelv alapján 2011-ben elkészült előzetes kockázatbecslés kijelölte azokat az árvíz-veszélyeztetett területeket, amelyekre a további részletes vizsgálatokat kell elvégezni.
Az előzetes kockázatbecslés alapján 2013-ban a területi veszély- és kockázati térképek első változata is elkészült. Az egyes veszélytérképek bemutatják a területek elöntésének és a kialakulható elöntési vízmélységek várható előfordulási valószínűségét, a kockázati térképek pedig az elöntés által veszélyeztetett területeken a lakosság, a vagyoni, az ökológiai, és az örökségvédelmi kockázatokat.
Az árvízkockázat kezelési program III. fázisában az időközben megmódosított mértékadó árvízszint függvényében pontosítottuk a veszély- és kockázati térképeket, továbbá kidolgoztuk a veszély és kockázatok csökkentését szolgáló intézkedések országos és területi stratégiai terveit. A végrehajtás keretében sor került az árvízkockázat-kezelési intézkedések EU Víz Keretirányelvvel való összehangolására, az árvízkezelési intézkedések VKI szempontjai szerinti értékelésére.
Összegezve tehát a terv elkészítése több éves tervezési folyamat, melynek három fő pillére van:
- előzetes árvízi kockázatbecslés, az illetékes hatóságok meghatározása, valamint a tervezési területegységek lehatárolása
- elöntés, veszély és kockázati térképek készítése
- kockázat-kezelési tervezés
- Amennyiben a tagállam felhasznált EU-s forrást árvízvédelmi fejlesztésre, abban az esetben a harmadik jelentésében köteles annak eredményeiről, a kockázatcsökkenés mértékéről számot adni.
- Továbbá kötelező minden tagállam számára a társadalmi konzultáció elvégzése, és a dokumentumok nyilvános elérhetőségének biztosítása.
Ezeket a pilléreket (mérföldköveket) a tagállamok ország jelentés formájában jelentik az Európai Unió felé egy erre kialakított elektronikus rendszerben. Az eredményeket folyamatosan felül kell vizsgálni (hatéves ciklus).
2022-ben az Irányelv végrehajtásának IV. fázisa is lezárult, mely az eddig elkészült összes munkafázis első felülvizsgálatát foglalja magában. Ennek eredményeit Magyarország 2021. évi Árvízkockázat-kezelési Terve foglalja össze a Kormány a 1480/2022. (X. 13.) határozatával fogadott el.
Magyarország 2015-ben jóváhagyott Árvízkockázat-kezelési Terve és megalapozó háttérdokumentumai az alábbi linkről érhetők el:
https://www.vizugy.hu/index.php?module=vizstrat&programelemid=145
Magyarország 2021. évi Árvízkockázat-kezelési Terve és megalapozó háttérdokumentumai az alábbi linkről érhetők el:
https://vizeink.hu/akk-elso-felulvizsgalata/
Az 2019-2022. évi ország-jelentések az alábbi linkről érhetők el: