Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 80 204 240
Széchenyi logo
Központi vízkárelhárítási bejelentések: +36 80 204 240

A közfoglalkoztatásról

A közfoglalkoztatásról általában

Mit jelent a közfoglalkoztatás?

  • Megszűnt a közhasznú munkavégzés, a közcélú munka és közmunkaprogram, helyette egységes közfoglalkoztatás jött létre.
  • Az állam átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akik a munkaerőpiacon egészségi állapotuk, képzetlenségük, életkoruk, vagy bármely más okból hátrányban vannak, és ezért az önálló álláskeresésük eredménytelen.
  • A közfoglalkoztatás több célcsoport számára, az ország minden területén, a szezonalitást is figyelembe véve teszi lehetővé a munkavégzést.
  • A közfoglalkoztatással megvalósuló tevékenység értéket teremt, hasznos mind az egyén, mind a köz számára.
  • A közfoglalkoztatási jogviszony az Mt. hatálya alá tartozó speciális jogviszony, bizonyos elemeiben azonban eltérően szabályozott.

Közfoglalkoztatott lehet, aki:

  • munkaviszonyt létesíthet és 16. életévét betöltötte, valamint 
  • megfelel az alábbi feltételek valamelyikének: 
  • a járási hivatalban regisztrált álláskereső – FHT-ban (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső, ideértve azt az álláskeresőt is, akinek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási jogviszonya miatt szünetel - vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy 
  • a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, 
  • olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (1) bekezdés a), c), d), f) pontok alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.  
Közfoglalkoztató lehet:
  • helyi és nemzetiségi önkormányzat, ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,
  • költségvetési szerv,
  • egyházi jogi személy,
  • civil szervezet,
  • közhasznú szervezet,
  • állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,
  • vízgazdálkodási társulat,
  • erdőgazdálkodó (magán erdőgazdálkodó is),
  • szociális szövetkezet közhasznú tevékenysége körében,
  • vasúti pályahálózat-működtető szervezet, vasúti üzemi létesítmények fenntartója,
  • közérdekű szolgáltató (törvény által kijelölve).
Miben tér el a közfoglalkoztatás a munkaviszonytól:
  • csak határozott időre létesíthető,
  • a határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatás időtartama,
  • nem köthető ki próbaidő stb.
Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely
  • törvény által előírt állami feladat,
  • helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelező vagy önként vállalt feladat,
  • nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott kötelező vagy önként vállalt feladat,
  •  a helyi, vagy azon túlmutató közösségi - így különösen - egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat, vagy
  • a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat ellátására, vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt.