Védekezés

Az árvízvédelmi védvonalaknak rangjuk van, amely lehet első, másod vagy harmadrendű Ez utóbbit halljuk gyakorta nyári gátként emlegetni.

Igazgatóságunk működési területén I. rendű árvízvédelmi fővédvonal 34 településen összesen 30 ezer embert véd. A Duna jobb partján – mindig a folyásirány szerint értjük a jobb, illetve bal oldalt – az országhatártól Mohácsig 19,9 kilométer, a Dráva bal partján ugyancsak az országhatártól Tótújfaluig a visszatöltésezett Fekete-, illetve Pécsi-vízzel együtt 87,4 kilométer hosszan húzódik. Ezek a töltések a Duna esetében a mohácsi, a Drávát tekintve pedig a drávaszabolcsi, a kémesi és az ormánsági öblözeteket védik a folyók elöntéseivel szemben. Ezeknek az öblözeteknek a területe a Duna esetében 53, a Dráva mentén csaknem 300 négyzetkilométer, ezt nevezzük ármenetesített területnek, melyen 34 település népessége él.

A lokalizációs töltésnek nevezett másodrendű árvízvédelmi vonalak hossza a DDVIZIG működési területén nem éri el a húsz kilométert (18,5), míg a harmadrendűeké, a nyári gátaké 5,2 kilométer. A Duna menti árvízvédelmi művek kiépítését a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság elvégezte, árvízvédelmi szempontból biztonságosak. A védvonal fejlesztésének utolsó elemeként 1992-ben befejeződtek a Mohács városát védő partfal rekonstrukciós munkálatai.

Nem mondható ez el a Dráva bal partján húzódó védvonalról. A védelmi rendszer kiépítése e folyó mellett nem egységes, állapota és védőképessége tág határok között változik. Az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően a töltések koronájának szintjét Drávasztára alatt, illetve a Fekete- és Pécsi-víz visszatöltésezett szakaszán a mértékadó árvízszint feletti 60 centire emelték. Azonban a jogszabály a Drávai töltés magasságát mértékadó árvízszint felett 1,2 méterben határozza meg, így a jelenlegi koronaszintet az említett szakaszokon még 60 centiméterrel magasabbra kell emelni. Az Igazgatóság Drávai szakaszokon folyamatban lévő fejlesztéseiről a Projektek/Baranya link alatt talál.

Öblözet és szivattyútelep:

Igazgatóságunk működési területén három belvízvédelmi szakasz van. A Dráva mentén 155, a Duna mellett 53,1, míg a Balatonnál 7 négyzetkilométer. Ezeket az öblözeteket úgynevezett stabil szivattyútelepek is védik, ezeknek a telepítés helye szerint nevük is van. A Lanka teljesítménye másodpercenként 3, a Béda szivattyútelepé 1,7, illetve a balatonlellei 2 köbméter víz.
Igazgatóságunk az árvízvédelmi védvonalaira és belvízvédelmi öblözeteire is rendelkezik védelmi tervvel.

Az Igazgatóság gondoskodik a feladatkörébe tartozó árvízvédekezés, jégvédekezés, belvízvédekezés, vízminőségi kárelhárítás és a helyi vízkárelhárítás-szakirányítás szervezéséről,  a védekezéseken való felkészülésekről, a védekezések végrehajtásáról és dokumentálásáról, a védekezés szervezeti beosztásának megfelelően a központi műszaki ügyelet és egyéb szakszolgálatok működtetéséről, valamint az egyéb védekezők tevékenységének szükséges szakirányításáról.

Részletes leírás az Igazgatóság védekezéshez kapcsolódó feladatairól:

- felkészül a védekezésre - megtervezi, nyilvántartja és folyamatosan aktualizálja a védelmi szervezetet - szervezi a védekezési erőforrásokat - adatokat szolgáltat: az erőforrás igénybevételi tervek készítéséhez, kitelepítési, mentési, kiürítési, befogadási és visszatelepítési tervekhez, egyéb védekezőknek védekezési terveik összeállításához - megteszi a védekezés megszűntével szükséges intézkedéseket - ellátja az államközi együttműködésből rá háruló feladatokat a határvízi védekezések terén - szervezi, irányítja és kiértékeli a vízkárelhárítási művek rendszeres felülvizsgálatát, javaslatot készít a szükséges intézkedésekre és elvégzi az elrendelt intézkedések végrehajtását - karbantartja, korszerűsíti a védelmi terveket - tájékoztatja a vízkárelhárítás műszaki feltételeiről az érintett önkormányzatokat és tájékozódik az önkormányzatok védelmi felkészültségéről - előterjesztéseket készít a megyei védelmi bizottság üléseire - megszervezi az árvíz- és belvízvédelmi, vízminőségi kárelhárítási gyakorlatokat, segítséget nyújt a helyi vízkárelhárítási gyakorlatokhoz, közreműködik az oktatásban, a tájékoztatásban - gondoskodik a Kárelhárítási Szabályzatában megfogalmazott feladatok ellátásáról - biztosítja a vízitársulatok és az önkormányzatok közcélú vízkárelhárítási tevékenységének szakmai felügyeletét - együttműködik a társigazgatóságokkal, a területi közigazgatási és önkormányzati, valamint a védekezésben érdekelt egyéb szervekkel