Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Ügyelet telefonszáma: +36 72 506 300
Nagyobb betűméret - Kisebb betűméret - Normál verzió

Folyógazdálkodás

Tartalomfelelős: Pászthory Róbert, informatikus

2013. november 20., szerda 16:44

Dráva

A Dráva Olaszországban, a Tiroli-Alpokban ered, 1228 méteres tengerszint feletti magasságban. Útja során érinti Ausztriát, Szlovéniát, hazánkat, végül Horvátországon keresztül éri el Almásnál dunai torkolatát. Teljes hossza 733 kilométer. Magyarország területét Őrtilos és Matty között érinti, s 138 kilométer hosszúságban kanyarog.
Határfolyónk Horvátországgal, a Zákány és Bélavár közötti 29 kilométeres szakasza déli szomszédunkban folyik. A Dráva hazai vízgyűjtő területe 8431 négyzetkilométer.
Annak ellenére, hogy a Dráva Magyarországot érintő szakasza páratlan szépségű, nem mondhatjuk, hogy a jövőben nincs tennivalónk.  Ami azt jelenti, hogy a Dráva Őrtilos-Barcs közötti szakaszán ugyan a mai napig is megőrizte természetközeli állapotát, még mindig felfedezhetjük az érintetlen folyókra jellemző tulajdonságait, kanyargóságát, építő és romboló munkáját, zátonyait, mellékágait, ám ezt igen összetett szempontok figyelembevétele mellett is meg kell őriznünk.

E dinamikus rendszer egyik legfőbb értéke, hogy változatos élőhelyet biztosít egy igen gazdag állat- és növényvilág számára, fajok sokaságának nyújt megélhetési, sok esetben megmaradási lehetőséget.
Az egyik gond ezzel kapcsolatban, hogy a folyó felső és középső szakaszain, azaz Őrtilostól felfelé a Drávát keresztirányban elzáró erőművek épültek. A több mint húsz létesítmény jelentősen befolyásolja a természetes áramlási viszonyokat, s ennek hatásai a hazai folyószakaszon is érezhetőek, kimutathatóak. A vízierőművek a szállított hordalékot felfogják, csúcsjáratásos üzemmódjuk pedig szélsőséges napi vízszintingadozásokat okoz.
A másik: a vízgyűjtő területen a gazdálkodásból, illetve a településekről származó szennyeződés rontják a vízminőséget. Márpedig ezek hatással vannak az állat- és növényvilágra, károsítják a környezetet.

A szakemberek keresik e gondok megoldását, ennek eredménye, hogy a Dráván a folyógazdálkodás-tervezés „három emeletes": vízgyűjtő szinten, összetett módon és hosszú távon gondolkodnak a jövőjéről. Az előbbi esetében a fő szempont, hogy akár a folyón, akár vízgyűjtőjén történik beavatkozás, annak hatásai sok kilométerre lejjebb, távolabb is érezhetők. Az összetettség megkívánja, hogy a terv kidolgozásában érvényre jussanak a természetvédelem, a vízügy, a környezetvédelem,  a lakosság, a turizmus, a vízi közlekedés, az erdő- és halgazdálkodás szempontja is. A hosszú távú gondolkodás annak az elvárásnak tesz eleget, hogy a jelenkor tájhasználatának meg kell őriznie az utókor számára a folyó kínálta lehetőségeket, a Dráva szépségeit.

A Dráva folyó a Dunai torkolattól Bélavárig (198,6 fkm) hajózható.
II. kategóriájú  hajózó út van kijelölve a Dráva folyón a magyar jogszabályok szerint a 70,2 -198,6 fkm között.
A Dráva teljes Magyarországi szakasza NATURA 2000 területen helyezkedik el.

Dráva magyarországi szakasza, Szentborbás (Fotó: Balatonyi László)Dráva magyarországi szakasza, Szentborbás (Fotó: Balatonyi László)

 

Utolsó módosítás: 2013. november 20., szerda 16:45
Elérhetőség Partnereink Letöltések Oldaltérkép Impresszum Jogi nyilatkozat