Tartalomfelelős: Jusztinger Brigitta, PR munkatárs
2022. május 31., kedd 09:56
Az elmúlt években egyre jobban körvonalazódik, hogy Magyarország éghajlata is folyamatosan változik. Egyre több az aszályos időszak országszerte, amikor a mezőgazdasági szereplők nehéz helyzetbe kerülnek az időjárási viszonyok miatt. Az ország más Vízügyi Igazgatóságain már évek óta folytatnak mezőgazdasági vízszolgáltatást, ezzel segítve a leginkább problémás övezeteket mind öntözési területen, mind halas tavi vízpótlásban. 2022-ben a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság területein is megteremtődött a lehetőség, hogy támogassuk a mezőgazdasági szereplőket.
Ezeket a kezdeményezéseket Magyarország Kormánya is támogatja, illetve kormányrendeletekben határozza meg a felhasználási és szolgáltatási feltételeket. A mezőgazdasági vízszolgáltatásra és annak igénybevételére vonatkozó előírásokat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/F. g-a, a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV.3.) Kormányrendelet és a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló 2/1997. (11.18.) KHVM rendelet állapítja meg. A lehetőség minden vízjogi engedéllyel rendelkező számára biztosítja az igénylést, de azért érdemes a feltételeknek is jobban utána járni.
Alapvetően két egymástól eltérő díjszabást határoztak meg. A közvetlenül öntözési célból biztosított vízmennyiség esetén állandó és változó költségekre kell bontani az adott vízmennyiség biztosításánál felmerülő költségeket és ebből az állandó költségek 50%-át az állam fedezi, míg vannak olyan vízszolgáltatások, ahol „átalányárat” fizetnek a jogosultak. Ilyen a halastavak vízpótlása is, itt a tófelület alapján kell egy jelképes összeget fizetnie az igénybevevőknek.
Természetesen csak ott van lehetőség ilyen vízszolgáltatás megkezdésére, ahol ennek egyrészt a műszaki lehetősége is-, másrészt a vízkészletek oldaláról a vízmennyiség is rendelkezésre áll.
A műszaki lehetőség azt jelenti, hogy van olyan állami (vízügyi igazgatóság) kezelésben lévő vízilétesítmény, amely működésével biztosítható a kívánt vízmennyiség. (Ilyen lehet egy duzzasztó, vagy egy vízkivétel, egy új tápcsatorna stb…) A vízilétesítménynek minden esetben jogszerűnek kell lennie, vagyis rendelkezzen vízjogi engedéllyel.
Miért jó ez a gazdálkodóknak? Mert így csak a felmerülő költségeknek egy részét kell kifizetnie. És miért jó az államnak? A vízkészletekkel való gazdálkodás így hatékonyabban biztosítható.
Jelenleg négy helyen történik vízpótlás az Igazgatóság működési területén. Három halastó működését teszi lehetővé a szolgáltatás, az egyik a Majláth-pusztai tó, a másik a Sellyei Gürü-tó, illetve a harmadik a Bresztik-tó.
Mind a három az Ős-Dráva programban megvalósult csatornahálózat vonzáskörzetében található. Emellett a Mohács környékén lévő mezőgazdasági terület öntözési szolgáltatását látja még el az Igazgatóságunk.
A vízpótlás, a mezőgazdasági vízszolgáltatás minden évben – év elején –, egy vízigény bejelentéssel indul. Itt jelenik meg igazgatóságunk felé az éves vízigény, mely alapján kerül megkötésre a vízszolgáltatási szerződés.
Az igények növekedésével igazgatóságunk hosszú távú elképzelései között szerepel a vízszolgáltatás bővítése, melynek megteremtéséhez több vízpótlási célú beruházás megvalósítása is szükséges.
Majláthpusztai-tó
Majláthpusztai-tó
Ó-Dráva
Ó-Dráva
Fotók: Mosonyi Zoltán – DDVIZIG